NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPE
Szűz Mária mennybevétele (Assumptio Beatae Mariae Virginis), a magyar hagyományban Nagyboldogasszony, más néven Nagyasszony napja a kereszténység egyik legrégibb és egyben legnagyobb Mária-ünnepe. Jelentése szerint a Szent Szűz halálakor kiváltságos módon osztozott fia, Jézus Krisztus feltámadásában és dicsőségében: az Isten megóvta Szűz Mária testét a földi halála után a romlástól, és lelkével együtt felemelte a mennybe, ahol Szűz Máriát a Szentháromság megkoronázta.
Ezen az ünnepen a IX. századtól kezdve áldották meg a betakarított terményeket, a mezei virágokat, füveket, és a Szent Péter és Pál napja vagy Sarlós Boldogasszony ünnepe óta learatot gabonát.
A néphagyomány aug. 15-re virradó éjjel valóságos szent színjáték keretében, sokversszakos legendaballadák és históriák éneklésével, többféle olvasó imádkozásával és körmenet (Mária temetési menete) megtartásával éli át e misztérium-tényt. A „Mária temetése" Palócföldön, Mátraverebély-Szentkút kegyhelyen ma is élő hagyomány.
14
3
2
1August 15, 2026 364 3
